A szerző a Makronóm újságírója.
Meglepőnek semmiképpen nem nevezhető kijelentést tett Argentína elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon, amikor arról beszélt, hogy ki akarja léptetni országát a párizsi klímaegyezményből. A dokumentumot 2015-ben kétszáz ország írta alá, mellyel vállalták, hogy minden eszközzel megpróbálják csökkenteni a globális hőmérséklet-emelkedést 2 fokkal.
Donald Trump hivatalba lépésének első napján már ki is lépett az egyezményből, ajtót nyitva a Biden-féle zöldátállási törvények megsemmisítésének, valamint az Egyesült Államok fosszilisenergia-kitermelésének csúcsra járatásának. Milei persze, nem onnan vette az ötletet: régóta hangoztatja, hogy a pragmatikus gazdaságpolitika érdekében országának át kell értékelnie a környezettel kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Itt azonban nem állt meg, és ideológiai alapot is szolgáltatott döntésének alátámasztására. Mint mondta, a környezet alapvetően az embert kell, hogy szolgálja, „a woke-izmus fanatizmusa azonban az embert halálos kórként állítja be, amelyet ki kell küszöbölni, a gazdasági fejlődés pedig nem más, mint merénylet a környezet ellen”.
A hírek szerint többen igyekeztek meggyőzni Mileit, hogy ne hozzon drasztikus döntést.
Felhívták a figyelmét, hogy amíg az Egyesült Államok hatalmánál és gazdasági erejénél fogva gyakorlatilag büntetlenül kiléphet az egyezményből, Argentínának súlyos következményekkel kell majd szembenéznie.
Milei például a közelmúltban nyújtott be csatlakozási kérelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), amely azonban alapelveiben rögzíti a tagállamok környezetvédelmi normáinak szükségességét. De elveszítheti azokat a nemzetközi forrásokat is, melyeket kifejezetten az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kap Argentína, sőt kizárhatják a globális szén-dioxid-piacokról is.
Az argentin elnököt ez láthatóan nem érdekli, ahogyan lépésének az európai gazdaságra gyakorolt egyik legsúlyosabb lehetséges hatása sem: a közelmúltban az Európa és Argentína, Uruguay, Brazília, Paraguay között létrejött, de még végleges ratifikálásra váró EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ugyanis tartalmazza azt a kitételt, hogy az egész szerződés érvénytelenné válhat, amennyiben az aláírók valamelyike kilép az egyébként az európai gazdaságpolitika egyik alappillérének tekinthető párizsi megállapodásból. Hogy egy ilyen kelepcéből Brüsszel, amely így is csatázik az egyes EU-s tagálamokkal (különösen Franciaországgal) a megállapodás miatt, miként mászna ki, az komoly fejtörést okozna az Európai Bizottságnak.